Erdei iskola – 2016 május
Iskolánk pedagógiai programjának egyik leghatékonyabb eszköze az erdei iskola szervezése. Az alsó és felső tagozatos osztályok 3-4 napos kirándulások során igazi közösségépítő élményekkel gazdagodtak. A tanulók megcsodálhatták hazánk természeti és kulturális értékeit, kipróbálhatták számos készség fejlesztését a kézműves és sportprogramok során. A kötetlen együttlét öröme és a természet szeretete jövőre is vár a tanulókra.
Május 10-13.
Erdei iskola a tatai Öreg-tó partján 2-3. osztályosok
ÖKO iskola vagyunk, célunk, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fennhatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A tanulók kapcsolódjanak be környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
A cél elérését szolgáló tevékenységek egyike az erdei iskolai táborok szervezése.
A 2. és 3. évfolyamos tanulók az erdei iskolát Tatán, a vizek városában töltötték. Szállásunk festői környezetben az Öreg-tó Club Hotel és Ifjúsági táborban volt.
A változékony időjárás ellenére a tervezett programokat megvalósítottuk, élményekben gazdagon telt el a négy nap.
Miután elfoglaltuk szállásunkat, kiadós sétát tettünk az Öreg-tó partján. Gyönyörködtünk a parton álló épületekben: a 800 éves várban, a Pölöske malomban, az Eötvös József Gimnáziumban. Másnap az edzőtáborba látogattunk, ahol megismerkedtünk a sportközpont történetével és bepillantottunk az olimpiára készülő sportolók mindennapjaiba. Délután kisvonattal jártuk be a várost. Megcsodáltuk a múltból fennmaradt építészeti értékeket: a Haranglábat illetve óratornyot, a Kapucinus – templomot, a Kálvária – kápolnát és az Eszterházy – kastélyt.
Harmadik nap az Ösvény Oktatóközpont „Élet a vízben és a vízparton” című programján vettünk részt. Sok mindent megtudtunk az Öreg-tó növény- és állatvilágáról, megvizsgáltuk a vízben élő apró élőlényeket is.
Délután a gyönyörű Angolparkban, a Cseke-tó partján sétáltunk.
Sajnos az eső elmosta az utolsó estére tervezett botkenyérsütést és tábortüzet. Helyette vidám hangulatú „Kérdezz – felelek” játékban és a legjobb élmények elmesélésével lehetett cukorkát gyűjteni. Hazafelé a tatabányai hegyoldalban magasodó Turul – emlékmű és az ősemberek által is lakott Szelim – barlang ejtette ámulatba a gyerekeket.
Sajnos nagyon hamar eltelt ez a néhány nap, de reméljük, ellátogatunk még a vizek városába.
Május 11 – 13.
Erdei tábor – Kétbodony – 4.a. , 4.b.
Az idei tanévben május közepén három napig Kétbodonyban táborozott a negyedik évfolyam. A Cserhát lábánál lévő kis település nyugalma és szépsége mindenkit lenyűgözött. Olyan változatos programokon vehettünk részt, mint a korongozás, a zenés esti tábortűz, a hintózás, ismerkedés a helyi Mini Zoo állataival és a Tájházzal. Mindezek mellett számháborúztunk, a fiúk hatalmas pályán focizhattak, „rókára vadásztunk” és a játékok során sok új ismeretet szereztünk.
Május 9-11.
Kétbodony – 5. a. -6. a. osztály
Az 5. a. és a 6. a. osztály Kétbodonyban töltött három napot. A Cserhát lábánál megbújó palóc falucska csodálatos természeti környezetével, hangulatos utcácskáival mindannyiunk szívét rabul ejtette.
Számtalan színes program közül válogathattunk, hogy minél gazdagabban, tartalmasabban tölthessük el ezt a néhány napot. Túráztunk, kézműveskedtünk, megtekintettük a helyi tájház kiállítását. Patkót készítettünk egy igazi kovácsműhelyben, énekeltünk tábortűz mellett és persze sokat játszottunk és beszélgettünk.
Bár az időjárás nem volt kegyes hozzánk, ez három nap mégis feledhetetlen volt.
Velencei-tó – 5.b. osztály
Osztályunk az erdei iskola osztálykirándulását a Velencei- tó partján, Agárdon töltötte. A kedvezőtlen időjárás sem gátolt meg minket, hogy a sportosabb programfüzért meg tudjuk valósítani.
Az első nap a pihenés jegyében zajlott, hiszen kihasználva a jó időt az agárdi fürdőben töltöttük a nap nagy részét. Majd a táborhelyen sportolgattunk, vacsora után pedig közös filmnézés volt.
A második napon délelőtt kenu túrán voltunk a meglehetősen szeles Velencei tavon. A nádtengerben való lavírozás jól megdolgoztatott minket, mindenkinek jól esett az ebéd, és a csendes pihenő utána. Délután a közeli Dinnyésre sétáltunk át, ahol hazánk anyag hű vár makettjeit tekintettük meg, idegenvezetővel.
Harmadik nap a sokak által nagyon várt kerékpár túrára került sor, amikor is sikeresen körbe bicikliztük a tavat. Délután a település szabadidő központjába sétáltunk el, ahol óriási számháború csatát vívtak a gyerekek, majd levezetés képen a szabadtéri kondi pályán, illetve a foci pályán ügyeskedtek.
A negyedik napon a leghagyományosabb túrázási nemet alkalmaztuk. Ezúttal gyalogosan közelítettük meg a Dinnyési- lápot, ahol a helyi élővilágról tartottak nekünk ismertetőt. A visszautazás kisebb izgalmakkal járt ugyan, de mindenkit épségben és élményekkel gazdagodva kaptak vissza a szülei.
Május 9-11.
Kétbodony – 8. osztály
Hétfőn fél kilenckor indult a busz az iskola elől, s vitt bennünket a Cserhát tövében elterülő falucskába, Kétbodonyba.
Ragyogó napsütés, friss levegő, csodálatos táj fogadott bennünket. Nem sejtettük, hogy néhány óra múlva mindez már a múlté lesz , és a kitartó, makacs eső fogja elmosni a kinti programjainkat.
Elfoglaltuk a számunkra kijelölt házat, meghallgattuk a tűz- és balesetvédelmi előadást, és már kezdődött is az első kézműves foglalkozás, a bőrözés. Kis pénztárcát készítettünk magunknak.
Alighogy befejeztük, már indultunk is a közeli mesterséges horgásztóhoz, ahol gyönyörködhettünk a vízparti élővilágban, csónakba ülve pedig a vízről is mindent megszemlélhettünk.
Mire vacsorázni mentünk, eleredt az eső, elmosta az éjszakai túrát; lehűlt a levegő, és egy fázós, hűvös este és éjszaka várt ránk.
Másnap reggeli után jött hozzánk egy néni, akivel fazekaskodtunk, agyagedényeket: tányért, tálkát, vázát készítettünk. Szerencse, hogy minden házhoz tartozott egy fedett terasz, ahová ki lehetett ülni kézműveskedni. Az eső nem akart elállni, kénytelenek voltunk a szobákban maradni, ahol közben befűtöttek; elővettük a tételeket és készültünk a vizsgára. Túrázás helyett ellátogattunk a kovácsműhelybe, ahol mindenki készített magának egy pici szerencsepatkót. Este tábortűz helyett a művelődési ház nagytermében gyertyát gyújtottunk, játszottunk, énekeltünk.
A harmadik napon elállt az eső, a bátrak nekivágtak a térdig érő sártengernek, felmásztak a hegyre az országos kék túra vonalán. A gyávábbak a faluban sétáltak, megnézték a műemlék-templomot, a temetőt, amely festői helyen terül el egy dombtetőn…
Vége lett a túrának, a sétának, kisütött a nap, megjöttek az új csoportok, velünk elindult a busz…
Kétbodonyban hétágra sütött a nap egészen hétvégéig, de már nélkülünk.
Kétbodony
Távoli erdő rejtekén
csöndes szerelem.
Három napig tartó mámor
e kis falu közepén.
Utoljára együtt itt,
ez utunk végére kényszerít
minket még az eső sem tántorít,
vidék csöndje, egy emlék tőle.
Együtt maradunk mindÖrökre.
/ Fónyad Fanni, Szabó Péter 8. a osztályos tanulók/