Móra Ferenc Általános Iskola

Az integrációról általában

Forrás: http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/sni/1az_integrcirl_ltalban.html

Az integráció fogalmának meghatározásakor kiindulhatunk abból, hogy a folyamat során több különálló rész, valamely nagyobb egészbe, egységbe illeszkedik, beolvad, egységesül.

Az integráció a nevelésben és a pedagógiában a fogyatékkal élő és az ép egyének közös élet- és tanulási térben végbemenő együttnevelését, oktatását és képzését jelenti, ezáltal minden résztvevőnek optimális fejlődési lehetőséget biztosít.

Az európai uniós állásfoglalások fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt, vagyis szorgalmazzák azt, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek ne legyenek a társadalomban méltánytalanul megkülönböztetve, kirekesztve. Az integrált nevelést a közoktatásban az esélyteremtés, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének eszközeként tekintik.
Az integráció tehát általános megközelítésben azt jelenti, hogy a sérült, akadályozott, azaz a sajátos nevelési igényű (nevelhetőségük eltér a többiekétől) gyermekek, fiatalok bekerülnek, beilleszkednek ép társaik közé.


Befogadás vagy másképpen inklúzió

Ebben az esetben a befogadó iskola fel van készülve a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására, tehát az iskola életét, értékeit, módszereit, személyi és tárgyi feltételeit úgy alakítják, hogy az érintett gyermek szükségleteit figyelembe veszik. Rendkívül fontos az egyéni differenciálás, minden egyes gyermek egyedi igényeihez, szükségleteihez való igazodás.

A pedagógus együttműködő, segítő partnere lesz a gyógypedagógus, optimális esetben akár egy tanítási órán belül is.

Az inklúzió pedagógiai szempontból az integráció magasabb fokaként értelmezhető. Nem csupán a sérültek és épek közösen végzett tanulását, hanem az adott iskolai közösségbe történő teljes befogadását, optimális fejlesztését jelenti. Az intézmény vezetése és a teljes tantestület támogatja a folyamatot, azonosul az integráció gondolatával.

Az inkluzív iskola fő jellemzői között meg kell említeni, hogy a pedagógusok felkészültsége, a tanítási programok, a tárgyi feltételek biztosítottsága által alkalmazkodni tud a gyermekek különböző személyiségjegyeihez, haladási üteméhez, tanulási stílusához.

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal való foglalkozás

Forrás: az iskola Helyi pedagógiai programja

Az SNI tanulókkal való foglalkozás elvei:

  • A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni.

  • A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva kell megszervezni, figyelembe véve a szakértői véleményben foglaltakat.

  • A feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van.

Igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni.

  • Szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszereket és eszközöket kell beépíteni a nevelés, oktatás folyamatába.

  • Iskolánk segítő megkülönböztetéssel egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.

A fejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok:

  • kudarctűrő képesség növelése

  • a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése

  • a sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban

  • tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék

  • önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása,

  • a tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása

  • a számonkérés és értékelés valamint a minősítés alóli mentesítés – indokolt- esetben – a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján történik

A megvalósítás színterei:

  • minden tanórán

  • rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozáson, felzárkóztató foglalkozásokon

Hallássérült tanulókkal való foglalkozás

Intézményünkben a hallássérült tanulók fejlesztése speciális módszerek alkalmazását kívánja meg a pedagógustól a mindennapokban.

Az iskola célja, hogy a hallássérült gyermekeknek olyan alapos ismereteket adjunk, amelyek a továbbtanuláshoz szükségesek.

A következő területeken nyújtunk kiemelt segítséget számukra:

  • az olvasás technika kialakítása, fejlesztése

  • az írás technikájának kialakítása, fejlesztése

  • a tudatos anyanyelvtanulás előkészítése

  • a tanuló nyelvi készségének olyan szintre eljuttatása, amely alkalmassá teszi őket az önálló ismeretszerzésre

  • a hallásmaradvány kondicionálása

  • a meglévő beszédállapot fenntartása, megőrzése és fejlesztése

  • harmonikus személyiség erősítése

  • a tanuló felkészítése a megfelelő pályaválasztásra

  • a nyelvi érintkezés formáinak bővítése

  • tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban

  • árnyaltabb alkalmazás

  • a megfelelő fogalmak értő használata

  • a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása

  • a tehetségek gondozása

  • szókincs bővítése

  • a szükséges grammatikai elemek alkalmazása

Autizmussal élő tanulók integrált oktatása-nevelése

Intézményünkben az autizmussal élő tanulók autizmus specifikus módszerekkel történő fejlesztését, iskolai beilleszkedésüket gyógypedagógus segíti.

Iskolánk célja, hogy biztosítsuk az autizmussal élő tanulók egyenlő esélyű részvételét a többségi osztályközösségekbe.

Arra törekszünk, hogy az autizmussal élő tanulók az egyéni szükségleteik figyelembevételével, meghatározott arányban vegyenek részt a tanórákon és az egyéni fejlesztési helyzetekben.

A következő területeken nyújtunk kiemelt, célzott segítséget számukra:

  • szociális-kommunikációs helyzetek értelmezése

  • helyes viselkedések elsajátítása, alkalmazása

  • egyénre szabott motiválási és jutalmazási rendszer kialakítása

  • megfelelő szintű, mértékű vizuális támogatás biztosítása

  • egyéni szükségletekhez igazított arányú részvétel a tanórákon

  • a befogadó osztályközösség felkészítése az autizmussal élő tanulók befogadására

  • az autizmussal élő tanulókat tanító pedagógusok autizmus specifikus ismereteinek bővítése

Móra Ferenc Általános Iskola

Testnevelés

A sajátos nevelési igényű és BTM- es tanulóknak nevelhetősége, oktathatósága jelentősen különbözik a vele egy csoportban nevelt, oktatott gyerekek nevelhetőségétől, oktathatóságától.

A gyerekeknek joga van a többiektől eltérő sajátos nevelésre, mozgásfejlesztésre. Nem elhanyagolhatóak az SNI és BTM szempontjából a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók. Ezeknél a gyermekeknél a testnevelés preventív nevelő hatást biztosít. Egyes esetekben a testnevelés segít, hogy SNI ne alakuljon ki a hátrányos helyzetből. Ez pedig azért lehetséges, mert a hátrányos helyzetű tanulók nem hátrányos helyzetűként jönnek világra, hanem később válnak azzá különböző gátló környezeti tényezők következtében. Környezetük adottságaikhoz mért fejlődésükben akadályozza őket, például a család alacsony jövedelme, nehéz lakókörülmények, az egyik, vagy mindkét szülő hiánya vagy az alacsony iskolázottság.

Még súlyosabb fogalom a veszélyeztetettség kérdése, amikor a fejlődéshez szükséges anyagi és érzelmi védettséget, otthont, kielégítő nevelést a gyermek családja, közvetlen hozzátartozói nem tudják, vagy nem akarják biztosítani. Ennek következtében személyiségfejlődése lelassulhat, hibás irányú lehet, például kialakulhat komplex személyiségzavar. Végső esetben az ilyen gyermekeket kiemelik családjukból, ami nem a legmegfelelőbb megoldás. Egyik gyermeket éjjel emeltek ki a családból egy hétig nem volt váltás fehérneműje, ruhája, testnevelés felszerelést tőlem kapott, míg a rendőri kísérettel elhozhatta a holmiját a kijelölt nevelő szülőhöz.

A sajátos nevelési igényű gyermekek körét bizonyos többletszolgáltatások iránti igényük alapján határozhatjuk meg – amennyiben speciális nehézségek állnak fenn a tantervi programok teljesítése terén, ezeket az igényeket veszik figyelembe oktatásuk, tanulásuk támogatása érdekében.

Az egyes mozgásfunkciókban való lemaradás vagy azok fejlődési egyenetlenségei az kisiskoláskor elején nagymértékben kompenzálhatók.

Az ismert teljesítményközpontúság helyett a környezet pontos észlelése és minél gazdagabb motoros megtapasztalására kell lehetőséget teremteni. Közvetlenül azoknak a perceptuális és perceptomotoros funkciók, begyakorlását kívánja meg, melyek az iskolai tanulási képességeket megalapozzák. Testnevelés tantárgy tanításánál nem a direkt módszer a célravezető a fejlesztésre szoruló tanulóinknál.

Ha a tanuló nem tud lényeges környezeti ingerekre összpontosítani, egyéni feladatok önálló végzésére sem képes. Ezeknél a tanulóknál szükség van a tér redukálására, eltérő ingerek csökkentésére, megfelelő regenerálódás biztosítására. A fejlesztésre szoruló tanulók figyelemproblémáik miatt nehezen értik meg az utasításokat, nehezen váltanak át más tevékenységi formára, ezért alapvető követelmény, hogy a testnevelés, foglalkozás jól tagolt legyen, jól megkülönböztethető kezdeti és befejezési mozzanatot tartalmazzon. Az utasítások egyértelműen jól érthetőek legyenek. Hasznos a feladatok szekventálása. A terhelés fokozatos növelése a gyermek tűrőképességének ismeretében történjen. Az SNI- s és BTM- es tanulóknak a feszültségnövelő versenyhelyzetek, még a pozitív izgalmak is nagy megterhelést jelentenek. Számukra az ismert helyzet jelent optimális biztonságot.

Az SNI- s és BTM- es tanulóknál komplex ráhatás formájában érvényesül: mozgásfejlesztés, testséma fejlesztés, percepciófejlesztés, speciális feladatok ellátása. A percepció fejlesztésénél kiemelten a keresztcsatornák fejlesztése, a különböző modalitású ingerek összekapcsolásának és átfordításának begyakorlásával történik.

Neuromotoros problémákkal küzdő tanulóknál az általános, vagy specifikus ügyetlenség, szegényes, nagymozgásos készsége tapasztalhatók.

Mozgásfejlesztő program 2017. Móra Ferenc Általános Iskola

Az iskolában folyó integrált oktatás indokolja a testnevelés oktatásának új szemléletű megközelítését.

A testnevelés tanmenetet kiegészítő mozgásfejlesztő program az alábbiakat tartalmazza:

1. fizikai állóképesség fejlesztése, önbizalom, önértékelés fejlesztése.

2. A nagy és finom mozgások, testséma és fizikális erőnlét fejlesztése.

3. Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése.

4. Egyensúlyfejlesztés.

5. Lateralitás (kezesség) fejlesztése, a dominancia erősítése.

6. Ritmikus tevékenységgel a ritmusérzék fejlesztése.

7. Vizuális és auditív percepció fejlesztése alapozó, kiegészítő mozgások gyakoroltatásával.

8. Testséma fejlesztése

9. A problémamegoldások segítése mozgásos tevékenységgel, elvégzett feladatmegoldásokkal.

10. Mozgással kapcsolatos, mozgáshoz kapcsolódó terminus technikus, szókészlet fejlesztése.

Az SNI- s és a BTM- es tanulók integrált oktatásakor a felsorolt fejlesztési célokat kell szem előtt tartani a testnevelés órán.

Célszerű az egyes foglalkozásoknál megjelölni, mely célokra irányul elsődlegesen és melyekre lehet másodlagos fejlesztő hatással.

Az integrált testnevelés órán a gyermekek jó közérzettel, jó hangulatban (érzelmileg motiváltan) vegyenek részt a mozgásos feladatokban. A tehetséges tanulók órai foglalkoztatása csak fegyelmezett, feladattudattal, feladattartással rendelkező nebulók esetében valósítható meg.

A versenyszellem túlhajtása a lemaradás miatt veszélyes.

I. Nagymozgások fejlesztése

II. Egyensúly gyakorlatok

III. Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése

Ezeket a feladatokat nagy körültekintéssel végezzük.

Testséma fejlesztő program

A testséma: a szervezet testrészei, a szervezet-test és környezete közötti térbeli relációk (viszonyok) ismeretén alapul

A szervezett információk összerendeződése, funkcionális egységbe való integrálódása a testséma.

A megfelelő belső kép az egyes testrészek téri elhelyezkedéséről, más testrészekhez való viszonyról a különböző feladatokkal kapott információ révén alakul ki:

– taktilis-lokációs érzetek

– posturalis modell

– proprioceptív – kinesztéziás ingerek

– vizuális – taktilis – posturalis, proprioceptív ingerek alapján alakul ki.

Az SNI- s és a BTM- es tanulóknál az agyban nincs testvázlatnak megfelelő kész belső modell, ezt a diagnózisnak megfelelő mozgásterápiával párhuzamosan kell kialakítani. A kosárlabda játék kitűnő lehetőség új környezetben, közegben a testséma belső modelljének erősítésére, rögzítésére.

Természetesen a célirányos feladatok végzéséhez szükséges a gyermek saját testének, testrészeinek ismerete, ezek helyzetéről, mozgásáról kialakult belső élmény, az egyes testrészek taktilis megtapasztalása, mozgásuk során átélt kinesztéziás élmény.

A testnevelés órákon alapvető követelmény, hogy minél többoldalú tapasztalat átélésére nyíljon mód, ezek együttes előfordulása eredményezi az integrált belső képet.

A következetes szakszókincs használata, az ezzel kapcsolatos mozgások a test tudatos ismeretét, a testfogalom kialakulását segítheti elő.

A testnevelés tanmenetet kiegészítő testfejlesztő program fontos része a lateralitás: az oldalirány belső megéléséhez, beépítéséhez szükséges egyensúly kialakulása, függőleges középvonal egyensúlyának elsajátítása, a helyes testtartás kialakítása. A lateralitás fejlesztése közvetlenül hat a téri percepció fejlődésére.

Testséma fejlesztés:

Elsődleges követelmény a jó közérzet, érzelmi egyensúly, nyugodt légkör biztosítása, a gyermek érzelmi motiválása a feladatokra. Kifáradás esetén tanulóknál a gyakorlatot, játékot azonnal abba kell hagyni.

A testrészek ismeretének fejlesztésénél célszerűbb a főbb testtájakkal kezdeni, a labdás képességfejlesztő feladatokat begyakorolni. A következő sorrendet tartsuk:

1. Önmaga felismerése és azonosítása

– tükörgyakorlatok

– játékos mondókákkal

– jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával

2. Olyan tevékenységek, melyek a testrészek megismerését célozzák

3. Csukott szemmel a testséma gyakoroltatása

4. Meghatározott testrészekre koncentrált terápiás fejlesztés, a különböző testhelyzetekben hason-, hanyattfekvés, ülve, állva, térdepelve találja meg a tanuló a megnevezett testrészét.

Munkánk során kéziszerek, tornaszerek, akadályok segítségével tanítványaink érzékelik a testrészek és a tárgyak környezettel való kapcsolatát. A testfogalom tudatos ismerete szükséges a mozgásfejlesztéshez, hatékony órákhoz.

Percepciófejlesztés

A négy észlelési csatorna (vizuális, auditív, kinesztetikus, taktilis) különböző kombinációja, különböző modalitású ingerek egymásba való átfordítása kiemelt jelentőségű SNI-s és BTM-es tanulók fejlesztésében. A vizuális diszkrimináció összetett, komplex észlelési folyamat, amely az alapvető vizuális funkciók szem – kéz koordináció, alak-háttérkonstrukciók, téri helyzetek és téri viszonyok együttműködésén alapul. Ennek eredményeként azonosság és különbség felismerésére vagyunk képesek.

A percepció fejlesztését óvodás és kisiskolás korban a testséma fejlesztésén keresztül valósíthatjuk meg. Az SNI- s és BTM- es tanulóknál Gestaltkonstanciák fejlesztését fontosnak tartom. A lehető legtöbbféle alak- forma- méret motoros kialakítása szükséges.

1. Formakialakítása mozgással: járás, futás, mászás, ugrás, mozgások felső végtagokkal, testtel, testrésszel.

2. Padlóra rajzolt, kosárlabdával a levegőbe rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása, mozgásos feladatok, játékok (vonalfogó) végzése.

Kinesztetikus mozgásos észlelés fejlesztése

A vizualitás kizárásával történő mozgások végeztetése a mozgásérzés és –észlelés fejlesztését segíti elő. A csukott szemmel végzett feladatot mindig nyitott szemmel is megismételjük (lábbal lépések, előre-hátra kézzel körzések, kosárlabdával helyben végzett ügyességi feladatok).

Integrált oktatásánál különös figyelmet igényel a térpercepció- térbeli viszonyok fejlesztése, a test koordinációjának, személyi zónájának kialakítása.

A térirányok saját testen való helyes megítélését a test függőleges és vízszintes zónájának megtanítása és az oldaliság megerősítése teszi lehetővé.

A testnevelés tanmenetet kiegészítő mozgásprogram segítségével a testnevelés órán részt vevő mozgásfejlesztésre szoruló tanulók mozgásterápiáját kívánom eredményesebben végezni.

Dr. Brauswetter Viktorné

testnevelő, gyógytestnevelő