Gyermekvédelem

 

GYERMEKVÉDELEM

–     A magyar gyermekvédelmi rendszer működése az online környezetben történő gyermekveszélyeztetés tükrében

A tájékoztató elérhető itt: 

http://hirek.nkp.hu/cikk/a-magyar-gyermekvedelmi-rendszer-mukodese-az-online-kornyezetben-torteno-gyermekveszelyeztetes-tukreben

A tájékoztató letölthető innen:

http://hirek.nkp.hu/letoltes/36569_2017_KOZNEVTART_melleklet_Gyvt

 

A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének* megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek védelme helyettesítésének biztosítására irányuló tevékenység.

(*veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza).

Magyarországon több alrendszerből tevődik össze a gyermekjólét – gyermekvédelem ellátórendszere, amely kettős funkcióval rendelkezik. Egyrészről a pénzbeli és természetbeni ellátásokon, valamint a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül a gyermekek családban történő nevelkedését segíti elő, továbbá megelőzi, illetve megszünteti a kialakult veszélyeztetettséget, a családban keletkezett problémákat. Másrészről a gyermekvédelmi szakellátáson keresztül a valamilyen okból családban nem nevelhető gyermekek számára nyújt családpótló ellátást nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban.

GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS

A gyermekvédelem kérdéseit, valamint a hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapítását A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szabályozza.

A 67. § alapján:

(1) Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a gyámhatóság a veszélyeztetettség mértékétől függően a 15. § (4) bekezdésében felsorolt intézkedések valamelyikét megteszi.

(2) Ha a szülők között házassági vagy gyermek-elhelyezési per van folyamatban és a gyermek érdekében gyermekvédelmi gondoskodás látszik indokoltnak, a bíróság haladéktalanul megkeresi a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtétele iránt.

(3) Ha a bíróság a gyámhatóság szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti keresetét elutasítja, a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani.

HÁTRÁNYOS HELYZET,

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET

MEGÁLLAPÍTÁSA

 

Hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, kedvezményre jogosító fogyatékosság fennállásának megállapítása

– térítési díj, tandíj mentesség szempontjából

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára jogszabály alapján biztosítható kedvezményre való jogosultság megállapításához 2014. szeptember 1-ét követően már az új, megváltozott jogszabályokat kell alkalmazni. Nem elegendő a hátrányos helyzet, ill. a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához a korábban általánosan elfogadott ún. gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jegyzői határozat megléte, bemutatása.

 

A hátrányos helyzet (továbbiakban: HH), halmozottan hátrányos helyzet (továbbiakban: HHH) megállapításának rendjét A gyámügyi igazgatásról és 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet szabályozza. A HH-t, HHH-t a területileg illetékes gyámhivatal kérelem alapján állapítja meg. A kérelem benyújtására a szülőnek, ill. a nagykorú tanulónak van lehetősége. Abban az esetben, ha a gyermek, tanuló védelembe vételére kerül(t) sor, akkor a kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. A benyújtás formanyomtatványon történik, melyek a fenti hivatalok ügyfélszolgálati irodáján kérhetőek, ahol felvilágosítást is kaphatnak a szülők, érdeklődők.

 

A HH és HHH megállapítható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kérelmezésével, vagy fennállásával egyidejűleg is, de attól függetlenül is. A HH-ról, HHH-ról szóló határozat indokolása tartalmazza, hogy mely indok(ok) alapján került sor a hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapítására. A határozat kiadója tájékoztatást ad a szülőnek, nagykorú tanulónak arról, hogy milyen kedvezmények igénybevételére jogosult, a hatályos jogszabályok alapján.

 

A területileg illetékes jegyző tartja nyilván a HH-s és HHH-s tanulókat, ill. megküldi a nappali oktatás munkarendje szerinti iskolának, a kedvezmények biztosítása céljából. Az oktatási intézmények esetében célszerű hivatalos kérelem formájában az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók lakóhelye szerint területileg illetékes jegyzőhöz fordulni annak érdekében, hogy a HH és HHH tanulókra vonatkozó információt az iskola zárt adatkezelési rendjében (adatkezelési szabályzatában foglaltak szerint), nyilván tudja tartani. Ennek egyik módja lehet a KIR-ben (Közoktatás Információs Rendszere) tárolt intézményi tanulói adatok lakcím szerint csoportosított kigyűjtése és a jegyzői kérelemmel együttes megküldése.

 

Másik módja lehet (s a tájékoztatási kötelezettség rendje szerint kell is, hogy legyen) a szülők tájékoztatása arról, hogy a HH-t és HHH-t megállapító határozat bemutatása esetén térítési díj, művészeti iskolákban tandíj mentességben részesülhetnek, egy művészeti ágban, egy főtárgy tanulása esetén.

 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)

67/A. §- alapján:

(1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

  1. a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
  2. b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
  3. c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

 

(2) Halmozottan hátrányos helyzetű

  1. a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,
  2. b) a nevelésbe vett gyermek,
  3. c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

(3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

(4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.

(5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.

(6) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnése vagy megszüntetése esetén megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megszűnését. A gyámhatóság a gyermek nevelésbevételének és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

  1. A halmozottan hátrányos helyzet megállapítása, a hátrányos helyzetű
    és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség
  2. § (1) A gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítását a szülő, a családba fogadó gyám a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kérheti.

(2) A nevelési-oktatási intézmény, tájékoztatást ad a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, tanulót a nevelési-oktatási intézménnyel fennálló jogviszonyával összefüggésben megillető kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről.

(3) A nevelési-oktatási intézmény képviselője a felvételi naplóban és a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű.

(4) A települési önkormányzat jegyzője által a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet alapján a nevelési-oktatási intézmény részére a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetével összefüggésben megküldött döntésben foglalt adatokat a nevelési-oktatási intézmény az Nkt. 41. § (4) bekezdés d) pont de) alpontja alapján kizárólag

  1. a) az óvodai, iskolai körzethatárok kialakításával,
  2. b) a köznevelést érintő, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára működtetett programok megvalósításával,
  3. c) az óvodai, tanulói, kollégiumi jogviszonyhoz kapcsolódó kedvezmények, juttatások folyósításával összefüggésben használhatja fel.
  4. § A halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak járó kedvezmény igénybevételének a feltétele a nyilatkozat és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló jogerős határozat bemutatása.
  5. § (1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat – a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében – a minden év október 31-ig az illetékes kormányhivatal számára továbbítja.

(2) A jegyző az adott év január 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év január 31-ig és október 31-ig a KIR-be rögzíti a 22. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat.

VESZÉLYEZTETETTSÉG

MEGÁLLAPÍTÁSA

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 5. §. n) bekezdése szerint a n) veszélyeztetettség:olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.”

Ez a megfogalmazás nyilván nem ad komoly támpontot egy-egy valós eset megítélésében, és így megőrzi a tanári mérlegelés lehetőségét és felelősségét. A veszélyeztetettség fogalmának pontosítására a gyakorlati munkában mindenképpen szükség van. Egy lehetséges megközelítés az alábbi kategóriákat jelöli meg:

 

Veszélyeztetett

  • az alkoholista, züllött, elmebeteg, pszichopata, krónikusan beteg szülő gyermeke,
  • a felbomlott és ez által talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke,
  • a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban tartósan kirívó magatartású, neurotizálódott gyermek és serdülő,
  • a tanulásban lemaradt, túlkoros gyermek,
  • a galerikhez csapódó, javítóintézetből vagy a nevelőotthonból elbocsátott, nem utógondozott fiatal.

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI

KEDVEZMÉNY IGÉNYLÉSE

  1. évi XXXI. törvény 19-20/B. §-a, a 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet 65-67. §-a, 2015. évi C. törvény 62. § a) pontja határozza meg a természetbeni támogatás 2016. évi összegét.

Jogosultsági feltétel

A gyámhatóság – amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van –megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg:

  1. a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2016-ban 28.500 Ft) – 140%-át (jelenleg 39.900 Ft), ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel az 1997. évi XXXI törvény 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek (lásd későbbiekben részletesen)
  2. b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át (jelenleg 37.050 Ft) az a) pont alá nem tartozó esetben.

Mindkét esetben feltétel, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon mértéke nem haladja meg az 1997. évi XXXI. törvény 19. §-ának (7) bekezdésében foglalt értéket.

Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

– nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

– felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

 

Ellátás megnevezése

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:
– az ingyenes, vagy kedvezményes intézményi gyermekétkezésre, egyéb feltétel teljesülése esetén – a szünidei gyermekétkezésre,

– természetbeni támogatásnak (augusztus, november hónapban)

– egyéb kedvezmény az igénybevételére ( pl. ingyenes tankönyv)

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

  1. a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
  2. b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel
    természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A természetbeni támogatás alkalmankénti összege: 2016. évben gyermekenként 5.800 Ft.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha

  1. a gyermek tartására köteles, és
  2. nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett-művészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

A pénzbeli ellátás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2016-ban 28.500 Ft) 22 %-a, 6.270 Ft.

A pénzbeli ellátásra jogosult családba fogadó gyámul kirendelt hozzátartozónak a gyámhatóság évente alkalommal pótlékot folyósít az alábbiak szerint:

  1. a) amennyiben a pénzbeli ellátásra való jogosultsága tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában – a tárgyév augusztus hónapjában – az augusztus hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett -, és
    b) amennyiben a pénzbeli ellátásra való jogosultsága tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – a november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett. A pótlék alkalmankénti összege (2016 évben) gyermekenként 8.400 Ft.

Az igénybenyújtás formája

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.

Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) sz. kormányrendelet (Gyer.) 3. számú melléklete szerinti kérelemhez és nyilatkozathoz csatolni kell a jövedelemigazolásokat, egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóságról szóló nyilatkozatot, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek állapotára vonatkozó igazolást, nagykorú kérelmező esetén a tanulói illetve a hallgatói jogviszonyról az igazolást.

 

Folyósítás

A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság 1 év időtartamra állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának a napja.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie, mely a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

Lakcímváltozás esetén a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül megküldi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. A rendszeres kedvezményhez kapcsolódó természetbeni támogatást – a feltételek fennállása esetén – az új lakcím szerint illetékes jegyző nyújtja.

Fellebbezés

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása jegyzői hatáskör. Az ügyfél jogorvoslati kérelemmel az megyei illetve fővárosi kormányhivatal szociális és gyámhivatalához fordulhat. A fellebbezést azonban annál a hatóságnál kell előterjeszteni – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – amely a megtámadott döntést hozta. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

Megjegyzés

A „vagyon” fogalmának meghatározása: vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

  1. külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
  2. együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
    meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

Igénybenyújtás helye

Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatal, Kormányablak

 

TÁJÉKOZTATÓ A TANULÓK MULASZTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS SZABÁLYOKRÓL

 

A 2012. évi CXX. törvény rendelkezik a 14. életévüket be nem töltött tanulók iskolakerülésének megakadályozását célzó hatósági eljárásról.

 

Azokat a tanulókat, akik tanítási idő alatt nagykorú személy kísérete nélkül, vagy hitelt érdemlő igazolás nélkül vannak távol az intézményből, a rendőr az intézmény vezetőjéhez kísérheti. Hitelt érdemlő igazolásnak tekinthető:

  1. a) az iskola által kiállított igazolás,
  2. b) a tanuló szülője vagy törvényes képviselője által kiállított írásbeli igazolás (mellékelve). Nem kell feltétlenül ezt a nyomtatványt használni, csak a szükséges adatok legyenek rajta, ezt a tanítási idő alatti távollétre a szülők előre állítsák ki gyermekük számára. Ez a nyomtatvány nem helyettesítheti a szülőnek az iskola felé történő, a tájékoztatóba beírt igazolását!
  3. c) orvosi igazolás.

 

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 41.§ 7. bekezdése alapján a tanuló iskolából való távolmaradása jogszerűségének ellenőrzésére és a szülővel való kapcsolatfelvétel céljából az iskola továbbíthatja a hatóságnak a tanuló és szülei személyes adatait és elérhetőségét.

Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. EMMI rendelete alapján a tanulónak az iskolai foglalkozásról való távolmaradását igazolni kell.

Iskolai Házirendünk szerint a szülőnek az előre be nem jelentett hiányzás első napjának reggelén tájékoztatni kell az iskolát a hiányzás tényéről és okáról. Az iskolába érkezés első napján köteles bemutatni szülői vagy orvosi igazolását osztályfőnökének.

Félévenként 3 napot igazolhat a szülő. Ennél hosszabb hiányzásra az iskola igazgatójától kell engedélyt kérni. Betegség esetén orvosi igazolást kap a tanuló.

Az igazolatlan mulasztásról már az első alkalommal értesíteni kell a szülőt, felhívva a figyelmet a következményekre.

A tizedik (10.) igazolatlan óra után az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot.

Harminc (30) igazolatlan óra után az iskola tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot és ismételten a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében.

A hatóság szabálysértési eljárást fog kezdeményezni.

Ötven (50) igazolatlan óra után az iskola haladéktalanul értesíti az illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt.

Ha az igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen a 250 órát, illetve egyes tantárgyakból a tanítási órák 30% – át meghaladja és emiatt év végén nem értékelhető, a tanuló a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet.

 

AZ ISKOLAI KÖZÉTKEZTETÉS

Az iskolába járó gyermeknek és a tanulónak joga, hogy iskolai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét étkezési lehetőség biztosításával alakítsák ki. [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 46. § (3)]

Napi háromszori étkezés biztosítása kötelező

Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezést és két további étkezést kell biztosítani. (Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 151. § (2) .

Az étkezés igénybevételével kapcsolatban a következőkre szeretnénk felhívni a figyelmet:

  1. A nyilatkozatot annak a szülőnek kell aláírnia, aki a gyermek után bármely ellátást kap.
  2. Elegendő egy nyilatkozat benyújtása, ha a szülő/kötelezett ugyanazon intézménybe járó gyermekei után azonos jogcímen igényli a normatív kedvezményt.
  3. Ha a kedvezményre jogosító állapot fennállását hatósági döntés alapozza meg, akkor a határozat másolatát,
  4. Magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolatát

Jogszabályi háttér a gyermekétkeztetéshez

A nevelési oktatási intézményekben a gyermekek és a tanulók étkeztetését a Gyvt. gyermekétkeztetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni.

A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni

  1. e)az általános iskolai, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú iskolai menzai ellátás keretében, nyújtott étkeztetésre. [Gyvt. 151. § (1)]

Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezést és két további étkezést kell biztosítani. [Gyvt. 151. § (2)]

Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

A tanuló joga a térítésmentes vagy kedvezményes étkeztetéshez

Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg.

A Köznevelési törvény értelmében: „A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, … [Nkt. 46. § (4)]

Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó vagy a települési önkormányzat kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket. [Nkt. 89. §(4)]

A térítésmentes (ingyenes) étkeztetés szabálya (Gyvt. 151. § alapján)

Az intézményi térítési díj 100 %-ára jogosult a gyermekétkeztetésben, a nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 1–8. évfolyamon részt vevő minden tanuló, aki

  • rendszeres a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménybenrészesül,
  • nevelésbe vették,
  • utógondozói ellátásban részesül,
  • azon az a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el.

A kedvezményes étkeztetés szabálya

A „három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kell kedvezményként biztosítani.”

Minden „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben” részesülő gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, kollégiumi tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át kell kedvezményként biztosítani.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő, minden „tartósan beteg” vagy „fogyatékos” tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át kell kedvezményként biztosítani.

A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe, pl. az 50 %-os nagycsaládos és az 50-%-os középiskolai rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény nem vonható össze 100 %-os kedvezményként.

A kedvezményeket kérvényezni, a jogosultságot igazolni kell:

  • a tartós betegség esetén az azt megállapító szakorvosi igazolást,
  • fogyatékosság esetén a szakértői és a rehabilitációs bizottság szakvéleményét az iskolának be kell nyújtani a kézhezvételt követő 15 napon belül.

Azon gyermek is ingyenesen étkezhet szeptember 1-től akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a legkisebb nettó munkabér 130 %-át, vagyis 2015-ben 89.408.- Ft-ot. A jövedelmi helyzet miatti ingyenesség megállapítása a szülőnek a jövedelemről való önbevallásán, nyilatkozatán alapul.

Ha a gyermekétkeztetést betegség vagy egyéb ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a szülőnek/kötelezettnek be kell jelenteni még aznap, vagy a távolmaradást követő munkanap 9.00 óráig a távolmaradását és annak várható időtartamát, valamint a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését és azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a gyermekétkeztetést.

A nyilatkozatban megjelöltek alapján a normatív kedvezmény legkorábban 2015. szeptember 1-től vehető igénybe. A nyilatkozat kitölthető, Word-formátumban, valamint jelen tájékoztató mellékleteivel a www.csepel.hu honlapról is letölthető.

A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.

További kedvezmények önkormányzati rendelet, illetve fenntartói és intézményvezetői döntés alapján

Ha a szülőnek nincs pénze, hogy kifizesse az „ebédpénzt”, akkor kérésére térítésmentes étkeztetést kell biztosítani gyermeke számára, akár jogosult a térítésmentes étkeztetésre, akár nem. Az óvoda, iskola, kollégium köteles jelezni a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzat felé, ha tudomására jut, hogy fizetésképtelenség miatt „éhezéssel veszélyeztetett” gyermek jár az intézménybe. (A veszélyeztetés bejelentése bejelentés állampolgári kötelesség!)

Tehát a szülő nem köteles igénybe venni a gyermekétkeztetést, ha nincs megelégedve az „ételek” minőségével, mennyiségével, esetleg ételallergiában szenved gyermeke, vagy másképpen kívánja megoldani étkeztetését.

Ha az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre jogosult szülők nem veszik igénybe az intézményi étkeztetést, akkor a kérdéses, hogy mi lesz a települési önkormányzat által erre a célra igényelt költségvetési támogatással.

Az un. ebédpénz befizetésének és visszafizetésének szabályait az iskola házirendjében kell meghatározni.

A személyi és tárgyi feltételekkel, a térítési díj mértékével, stb. kapcsolatos észrevételekkel, kifogásokkal a közétkeztetést biztosító települési önkormányzat jegyzőjéhez kell fordulni. Az a tiszta ivóvíz biztosítása is a települési önkormányzat feladata.

Az étkeztetés igénybevételéért és a hozzáférés szervezéséért a nevelési, oktatási intézmény vezetője a felelős. Intézményi feladat a szülők és a tanulók tájékoztatása a gyermekétkeztetés szabályairól, továbbá a térítési díjak beszedése az ingyenesség és a kedvezmények biztosítása, stb.

Ha a nevelési, oktatási intézmény nem teljesíti a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait, akkor a fenntartóhoz kell fordulni jogorvoslatért, Állami iskolafenntartó esetén a kerületi, járási tankerületi igazgatóhoz.

A pedagógusok feladata a rájuk bízott gyermekek, tanulók felügyelete az étkezés ideje alatt, akkor is, ha az intézményen kívül folyik az étkeztetés (kézmosás, rendfenntartás, a kulturált étkezéshez szükséges idő biztosítása, stb.) A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi szabályokat 37/2015. EMMI rendelet írja elő.

A rendelet előírásainak való megfelelést a közétkeztetési szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) ellenőrzi. A gyermekétkeztetéssel kapcsolatos panaszokkal a területi Kormányhivatalhoz kell fordulni.

Az elemzéshez felhasznált jogszabályi háttér

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) sz. kormányrendelet (Gyer.)

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Knt.)

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

  1. évi CLIV. törvény az egészségügyről

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet

Felhasznált weboldalak:

A 37/2015. EMMI rendelet magyarázata itt található:

http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=497&v=marad&fid=166&hol=jobb

A tanulók étkeztetése a nyári szünetben:

http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=495&v=marad&fid=166&hol=jobb

A gyermekétkeztetés költségvetési támogatása:

http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=496&v=marad&fid=166&hol=jobb

Sótlan étkeztetés a bölcsődékben, az óvodákban, az iskolákban és a kollégiumokban:

http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=503&v=marad&fid=166&hol=jobb

Gyermek napközbeni ellátása http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=367&v=marad&fid=100&hol=jobb

Gyermekétkeztetés itt!

http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=166&v=igen&hol=jobb

Igazolatlan mulasztás http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=106&v=nem&hol=jobb

Gyermekjogi egyezmény szövege itt! http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=253&v=marad&fid=100&hol=jobb

Az egészséges táplálkozás feltételeit és az ételkészítés jellemzőit (só, cukor és zsiradék felhasználás, stb.) a 137/2015. EMMI rendelet szabályozza, amelyről itt találhatnak bővebb információt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=497&v=marad&fid=166&hol=jobb